Feminizide – Kadın cinayetleri nedir?
İkili cinsiyet sisteminde, tüm insanlar “kadın” veya “erkek” kategorilerine atanır. TINFA* bireyler katledildiğinde, bu durum cinsiyete dayalı şiddetin en uç biçimlerinden biri olarak kabul edilir ve kadın cinayeti olarak adlandırılır. Femisid, cinsiyete dayalı cinayeti ifade ederken; feminisid, devlet kurumlarının bu cinayetleri önleme veya yargılama konusundaki başarısızlığını vurgular.
Kadın cinayetleri genellikle aile içinde, hane içi birimlerde ve diğer kişilerarası ilişkilerde meydana gelir. Sözde özel olan bu ortamlar, devletin sorumluluğunun unutulmasına yol açar; zira devlet yetkilileri kadın cinayetlerine göz yummaktadır. “Feminisid”, yani Kadın cinayeti terimi, tam da bu yapısal boyutu ve cezasızlığı vurgulamayı amaçlamaktadır. O, devletin cinayetleri önlemek için almadığı önlemleri sorguluyor. Medya, aile trajedilerini veya tutku suçlarını haberleştirir. Bu, cinayetlerin ardındaki sistematik niteliği gizlemekle kalmaz, aynı zamanda faillerin güdülerini de banalize eder ve önemsizleştirir. Bu değişmeli: Kadın cinayetleri açıkça kadın cinayeti olarak tanımlanmalıdır!
Biz kimiz? Ni Una Menos Basel, 2021’in başlarında bir araya gelen, genç kadınlardan ve genderqueer bireylerden oluşan açık bir gruptur. “Ni Una Menos” hareketi Arjantin’de ortaya çıkmıştır. Hareket, 2015 yılında, 14 yaşındaki hamile bir kızın erkek arkadaşı tarafından katledildiği bir kadın cinayetine tepki olarak ortaya çıktı. O zamandan beri hareket yayıldı; önce Güney Amerika’da, daha sonra ise tüm dünyada.
Ni Una Menos Basel, İsviçre’de gerçekleşen veya İsviçre ile bağlantılı olan her kadın cinayetinin ardından bir anma protestosu düzenler. Artık aramızda olmayanları hatırlayarak unutulmaya karşı savaşıyoruz. Hayatını kaybedenlere —artık bir sesleri olmadığı için— bir ses vermeyi amaçlıyoruz. Ancak Ni Una Menos Basel, yalnızca kederi değil; failleri koruyan ataerkil sisteme duyulan öfkeyi de dile getirmek istiyor.
Ni Una Menos, Vivas Nos Queremos!
(Bir kişi dahi eksik olmasın; yaşamak istiyoruz.)
Femînîsîd – Kuştina jinan çi ye?
Di sîstema zayendî ya dualî de, hemû kes di kategoriyên “jin” an “mêr” de têne destnîşankirin. Dema ku mirovên TINFA* têne kuştin, ev yek ji awayên herî tund ên şîdeta li ser bingeha zayendî tê hesibandin û wekî femînîsîd tê binavkirin. Femînîsîd tê wateya kuştina li ser bingeha zayendê, lê belê femînîsîd tê wateya têkçûna saziyên dewletê di pêşîlêgirtina an darizandina van kuştinan de.
Kuştinên jinan bi gelemperî di nav malbatê, yekîneyên navmalî û têkiliyên din ên navberkesî de çêdibin. Ev jîngehên qaşo taybet dihêlin ku em berpirsiyariya dewletê ji bîr bikin: ji ber ku rayedarên dewletê tehemûla kuştina jinan dikin. Peyva kuştina jinan armanc dike ku tam vê aliyê avahîsazî û bêcezatiyê tekez bike. Ew pirsyar dike ku dewlet ji bo pêşîgirtina li kuştinan çi tedbîran nagire.
Medya li ser trajediyên malbatî an jî sûcên ji ber şehwetê rapor dike. Ev ne tenê xwezaya sîstematîk a kuştinan vedişêre, lê di heman demê de motîvên sûcdaran jî kêm dike û girîngiyê dide wan. Divê ev biguhere: Divê kuştinên jinan bi zelalî wekî wusa werin destnîşankirin!
Em kî ne?
Ni Una Menos Basel komeke vekirî ya jinên ciwan û kesên genderqueer e ku di destpêka 2021an de li hev civiyane.
Tevgera “Ni Una Menos” li Arjantînê dest pê kir. Ev tevger di sala 2015an de li hember kuştina jinkujiyekê, ku tê de keçek 14 salî ya ducanî ji aliyê hevalê xwe ve hate kuştin, dest pê kir. Ji wê demê ve, tevger pêşî li Amerîkaya Başûr û paşê li seranserê cîhanê belav bûye.
Ni Una Menos Basel piştî her kuştina jinan a li Swîsreyê qewimîbe an jî bi Swîsreyê ve girêdayî be, protestoyek bîranînê li dar dixe. Em bi bîranîna kesên ku êdî bi me re nînin li dijî jibîrkirinê şer dikin. Em hewl didin ku dengek bidin miriyan, ji ber ku êdî dengek wan tune ye. Lêbelê, Ni Una Menos Basel ne tenê xemgîniyê, lê di heman demê de hêrsa xwe ya li hember pergala baviksalar a ku sûcdaran diparêze jî nîşan dide.
Ni Una Menos, Vivas Nos Queremos!
(Ne yek* kêmtir, em dixwazin bijîn)
Mik a feminizidok?
Egy bináris nemi rendben minden embert a „nő” vagy „férfi” kategóriába sorolnak. Ha TINFA*-személyeket gyilkolnak meg, az a nemi alapú erőszak egyik legszélsőségesebb formájának számít, és feminizidnek nevezik. A feminizid a nem alapján elkövetett gyilkosságot jelenti, meg a feminizid az állami intézmények kudarcát hangsúlyozza, hogy megakadályozzák vagy üldözzék ezeket a gyilkosságokat.
A feminizidek többnyire a családon belül, a háztartásokban és más interperszonális kapcsolatokban történnek. Ezek a látszólag magánjellegű környezetek elfeledtetik az állam felelősségét: az állami hatóságok ugyanis tolerálják a feminizideket. A feminizid kifejezés pontosan ezt a strukturális dimenziót és a büntetlenséget hangsúlyozza. Kérdésként veti fel, hogy az állam milyen intézkedéseket mulaszt el a gyilkosságok megelőzése érdekében.
A médiában családi drámákról vagy szenvedélyből elkövetett gyilkosságokról számolnak be. Ezzel nemcsak a gyilkosságok mögött rejlő rendszerességet leplezik el, hanem a tettesek indítékait is banalizálják és bagatellizálják. Ennek változtatni kell: a feminizidokat egyértelműen annak kell nevezni!
Kik vagyunk mi?
A Ni Una Menos Basel egy nyitott csoport, amely fiatal nőkből és nemi identitásukban nem bináris személyekből áll, és 2021 elején alakult.
A „Ni Una Menos” mozgalom Argentínában indult. A mozgalom 2015-ben jött létre egy feminizid adott válaszként, amelynek során egy 14 éves, terhes lányt gyilkolt meg a barátja. Azóta a mozgalom először Dél-Amerikában, majd később az egész világon elterjedt.
A Ni Una Menos Basel minden olyan feminizid után, amely Svájcban történt vagy Svájchoz kapcsolódik, emlékünnepséget szervez. A feledés ellen küzdünk azzal, hogy megemlékezünk azokról, akik már nincsenek közöttünk. Megpróbálunk hangot adni az elhunytaknak, mivel nekik már nincs hangjuk. A Ni Una Menos Basel azonban nem csak a gyászt szeretné kifejezni, hanem a patriarchális rendszer iránti haragját is, amely védi a tetteseket.
Ni Una Menos, Vivas Nos Queremos!
(Egyet sem kevesebbet, élve akarjuk magunkat)
Ni Una Meno – tract français
Qu’est-ce que c’est un féminicide?
Dans un système social binaire tous les êtres humains sont catégorisés en « femme » ou « homme ». Le meurtre d’une personne TINFA* est considéré comme une des formes les plus extrêmes de violence en fonction du sexe, on appelle ce meurtre un féminicide. Le terme « fémicide » désigne le meurtre en raison du sexe, « féminicide », par contre, dénonce l’échec des institutions étatiques d’éviter ces meurtres ou de les poursuivre.
Des féminicides se passent le plus souvent au sein de la famille, à la maison et dans des relations interpersonnelles. Ces entourages soi-disant privés font oublier la responsabilité de l’état : car les autorités tolèrent les féminicides. C’est pourquoi le terme féminicide veut souligner cette dimension structurelle et l’impunité. Il critique les mesures que l’état ne prend justement pas pour éviter les meurtres.
Dans les médias, on parle des drames familiaux ou des meurtres par passion. Ainsi, on ne dissimule pas seulement le caractère systématique des meurtres mais on minimise également les motifs des meurtriers. Cela doit changer : les féminicides doivent être clairement appelés ce qu’ils sont.
Qui sommes-nous ?
Ni Una Menos Basel est un groupe ouvert de jeunes femmes et des personnes genre -queer qui s’est constitué début 2021.
Le mouvement « Ni Una Menos » a son origine en Argentine, en réaction à un féminicide lors duquel une jeune fille enceinte, âgée de 14 ans, a été tuée par son copain. Depuis, le mouvement s’est répandu d’abord en Amérique du Sud, ensuite dans le monde entier.
Le groupe Ni Una Menos Basel organise une manifestation de commémoration après chaque féminicide qui a eu lieu en Suisse ou qui a un rapport avec la Suisse. On lutte contre l’oubli en commémorant celles qui ne sont plus avec nous. Nous essayons de donner une voix aux décédées puisqu’elles n’en ont plus une. Ni Una Menos Basel ne veut pas seulement exprimer notre deuil mais aussi la colère contre le système patriarcal qui protège les assassins.
Ni Una Menos, Vivas Nos Queremos!
(Pas un*e de moins, nous nous voulons vivantes !)